Szeged-Alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom

Magyarországon a Havi Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke, valószínű Közép-Európában is a legrégibbek közé tartozik. Az obszerváns ferencesek kegytemploma. A több szakaszban épült, 63,5 m hosszú, 13,2 m széles, 20 m magas templom az Alföld legnagyobb egyházi építménye volt. A ferencesek 1480-ig feltehetően a közeli Szent Péter ispotályban laktak. Első szakaszban szentélye 1498-ban, hajója 1502-ben épült. A második építési szakasz mestere a visegrádi királyi építkezésekről ismert, s később a kolozsvári Farkas utcai ferences templomon dolgozó János barát lehetett. A mai, egyszerű dongaboltozatra erősített álbordás, csillaghálós boltozatszerkezet a 16. század elején, illetve az 1624-25-i munkálatok során készülhetett, s a barokk kori „regótizálás” ritka emléke. A hatalmas templomtestet kívülről háromlépcsős pillérek támogatják. Barokk tornya 1772-ban, sisakja 1827-ben épült. A kolostor barokk átalakítására 1713-1772 között került sor. Ekkor alakították ki a ma is látható elrendezést: az egyemeletes, a négyszögletes kolostorudvart körülvevő, boltozott folyosóról nyíló, boltozott terekből álló együttest. A templom mai főoltárát 1713-ban Sárecz György szegedi polgár állíttatta, szobrait 1713-ban Gráf Antal fráter faragta. Kegyképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika kegyképének korai barokk változata, a Napbaöltözött Asszony, balján a kis Jézussal, jobbján jogarral, melynek készítését 1543-ra teszik. A templomot és a hozzá tartozó kolostort többszörösen felújították. A fotó a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja által 1951-ben Szegedről készített városképi és műemléki vizsgálatának kéziratából származik.

Azonosító: 
LTK/VÁTI/MV/76/3
Állomány: 
VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet)
Készítő: 
nincs adat
Készítés helye: 
Szeged
Készítés ideje: 
nincs adat
Méret: 
nem standard méretre vágott fotó
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Szeged-Alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom

Szeged-Alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom