Látkép az épülő Szentes–csongrádi közúti Tisza-hídról, háttérben a vasúti híd

A második világháború következtében hazánkban elpusztult az összes Duna- és Tisza-híd, a közúti és vasúti hidak közel háromnegyede, az 50 méternél hosszabb hidaknak pedig 90%-a. Az UVATERV elődje, az ÁMTI 1948 szeptemberében létrehozta hídrészlegét a közúti és vasúti hidak tervezésére; majd 1950-ben létrejött a hídtervező iroda Sávoly Pál vezetésével. Több, tevékenységi kör szerint beszélhetünk a hídiroda munkásságáról: 1948-1954 között a hidak helyreállításának tervezése folyt, 1955 és 1968 között a hidak korszerűsítése, 1969-től 1986-ig tipizálás és előregyártás, majd 1987-től 2000-ig újszerű, nagy hidak építése. Az 1981-ben épített Szentes–csongrádi közúti Tisza-híd tervezője Németh Kálmán, főtervezője Huszár Gyula volt. Építésének idején az első feszített vasbeton Tisza-híd volt hazánkban, valamint a háromnyílású mederhíd középső, 90 méteres nyílása a legnagyobb volt a vasbeton hidak között. Az 1986-ban újjáépített, háromnyílású, rácsos hegesztett acélszerkezetű Szentes–csongrádi vasúti Tisza-híd hazánk legnagyobb nyílású rácsos hídja. Acélszerkezetének tömege 2930 tonna, ezzel a legnagyobb tömegű magyarországi Tisza-híd. Tervezője Gáli Endre és Gazsó Gyula, főtervezője Néveri Imre volt.

Azonosító: 
UVA/81.2306-81.2349/81.2337
Állomány: 
UVATERV (Út-, Vasúttervező Vállalat)
Készítő: 
Kovács Zsolt
Készítés helye: 
Szentes
Készítés ideje: 
1981.07.23.
Méret: 
90x120mm
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Látkép az épülő Szentes–csongrádi közúti Tisza-hídról, háttérben a vasúti híd

Látkép az épülő Szentes–csongrádi közúti Tisza-hídról, háttérben a vasúti híd