A siófoki Vénusz Szálló

A Földes Lajos által tervezett, tóparttól 150 méterre álló kétemeletes Vénusz Szálló az első aranyparti hotel volt. 1961-es nyitásáig csupán az 1958-as világkiállításon megvásárolt és a tó köré telepített könnyűszerkezetes motelek várták a vendégeket. Az építési program egy év alatt valósult meg, a szűkös időkeret hatása kitapintható volt. Rimanóczy Jenő az 1962/2-es Magyar Építőművészetben közölt bemutatásában olyan kivitelezési hibákra hívja fel a figyelmet, mint az egyenetlenül felhordott, majd utólag lefestett betonfelületek, az egységes belsőépítészet és kerttervezés elmaradása; a madaras szökőkutat magába foglaló kertet pedig „kicsinyesnek” titulálja.
A szállónak saját étterme nem volt, vendégei legközelebb a Motel Étteremben tudtak étkezni. A lépcsőházban szintenként panorámaablakos társalgót alakítottak ki, az első emeleten helyet kapott egy bár és a tetőn napozóterasz várta a vendégeket. Ide az épületen kívül elhelyezett lépcső vezetett fel közvetlenül az udvarról, és mivel a folyosókról is megközelíthető volt, vészkijáratként is működött. Mind a 60 szoba fürdőszobával volt felszerelve, ami a korszak szállóépítészetében viszonylag új, a szakma képviselői által is üdvözölt megoldásnak számított. A szobák belső folyosóról nyíltak és saját loggiával rendelkeztek. A hotel karbantartva, felújított szobákkal ma is üzemel.

Azonosító: 
LTK/VÁTI/167/3/28
Állomány: 
VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet)
Készítő: 
nincs adat
Készítés helye: 
Siófok
Készítés ideje: 
nincs adat
Méret: 
240x300mm
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

A siófoki Vénusz Szálló

A siófoki Vénusz Szálló