Az aranyparti szállodasor

Az egész Balatonra kiterjedő 1958-as fejlesztési terv szerint Siófokot – Balatonalmádi, Fonyód, Balatonlelle és Zamárdi mellett – nagy tömegek befogadására kellett alkalmassá tenni. 1960-ban még csupán a brüsszeli világkiállításon vásárolt motelek várták az Aranypartra érkezőket, majd 1961-ben átadták a kétemeletes Vénusz Szállót, 1962-ben pedig megnyílt tóparton az „A” komfortfokozatú szállodasor első tagja, a hatemeletes Balaton Szálló. A Balaton Szálló építésének gyors befejezéséről a korabeli napilapok is beszámoltak, ám a Vénusz Szállóval ellentétben nyilvánvaló kivitelezési hibákról a később született tudósításokban sem lehet olvasni. A következő években felépült a szintén hatemeletes Lidó és a Hungária Szálló is, végül pedig 1966-ban a tizenhárom emeletes Európa Szálló.
A strandterület egységben tartása miatt Le Corbusier gondolatmenetéből kiindulva az építészek a hatemeletes tömböket lábakra állították. Megjelenésükben a Lidó és Hungária épületei teljesen megegyeztek, ám az először átadott Balaton Szálló pont lábazatának kialakításában tér el a fentiektől. A talajra csúcsukkal támaszkodó, háromszöget formáló vasbeton szerkezetek talán Oscar Niemeyer 1957-es berlini Interbau alkalmából épült lakóházának alátámasztásait idézik meg szemben a másik kettő vertikális alátámasztásaival.
Saját strand, liftek, a tóra néző szalagablakos társalgók fokozták az üdülők kényelmét. Az üdülő része volt az 1000 adagos Siófok Étterem és az Éden Bár, a szállók portáján idegenforgalmi kirendeltség, posta, az Európa szálló földszintjén pedig fodrászszalon és egyéb szolgáltató létesítmények kerültek elhelyezésre, valamint parkoló is tartozott a területhez. A hatemeletes szállodák egyenként huszonhárom 2 ágyas szobákkal, 276 férőhellyel működtek, kategóriájuknak megfelelően az összes szobához tartozott fürdőszoba és a korszak egész balatoni szállodaépítészetére jellemző loggia. A képzőművészeti alkotások ezekből az épületekből sem hiányozhattak: a társalgókat Szabó István, Miskei László, Baska József, Pap János és Gádor István vízparti témájú munkái díszítették. A hoteleket ma is magas komfortfokozatú szállókként üzemelnek, ám a pár évvel ezelőtti korszerűsítés során mindhárom földszintjét beépítették, megváltoztatva eredeti tömegüket.

Azonosító: 
LTK/VÁTI/167/3/45
Állomány: 
VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet)
Készítő: 
nincs adat
Készítés helye: 
Siófok
Készítés ideje: 
nincs adat
Méret: 
180x240mm
Írja be a választ.

Az aranyparti szállodasor

Az aranyparti szállodasor